„Győr.

Kelet s nyugat közt állj hazámba, kedves

őr.”

Kosztolányi Dezső soraival köszöntötte a 750 éves várost Prof. Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere a 16. Magyar Táncfesztivál záró rendezvényén, megemlékezve a város történelmi szerepéről, valamint kiemelve a jelent, benne a kultúra és a táncfesztivál fontosságát.

Győri Balett

A Győr 750 című díszelőadás a Győri Balett produkciójával kezdődött, amelyet Velekei László igazgató kifejezetten erre az alkalomra koreografált. A kivetítőn Győr régi és jelenlegi városképe váltakozott, a táncosok áramló mozdulatai olyanok voltak, mintha ők is különböző idősíkok között közlekedtek volna. A házigazda társulat után a Magyar Állami Népi Együttes Tánckánon – Hommage à Kodály Zoltán című nagysikerű produkciójából láthattunk ízelítőt, amelyet egy fergeteges részlet követett a Duna Művészegyüttes legújabb, Héttorony című előadásából. Ezek után képzeletben Erdélyben jártunk a Maros Művészegyüttes jóvoltából, akik Kibéd legszebb táncait mutatták be - igazi finom autentikus és költői produkció. Végül, de nem utolsó sorban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes műsora zárta a gálát, csipkelődő humorú, virtuóz cigány tánccal, dél-alföldi táncokkal, és a Kossuth-variációkkal. Történelem és hagyomány, jelenkor és megújulás gondolata vonult végig az esten. A különböző tájegységek táncait nézve pedig olyan érzése volt az embernek, mintha mindenki – határainkon innen és túl is Győrt ünnepelné.

Magyar Állami Népi Együttes

Ha Győr, akkor táncfesztivál, de amint azt a személyesen jelenlévő együttes vezetőktől megtudtam, számukra több annál: a találkozás, a hazatérés városa is egyben.

Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett művészeti vezetője számára mindig öröm Győrbe jönni: - Nagyon szeretem azokat a városokat Magyarországon, ahol a kultúrának jó helye van, és Győr ilyen. Jó látni, hogy a táncnak van egy sikeres fesztiválja, hogy jöhet ide akár pandémia, a kultúra mindig megtalálja az útját, hogy összegyűljünk, találkozzunk, megosszuk egymással problémáinkat, sikereinket.

Vincze Balázs, a Pécsi Balett művészet vezetője a hazatérés élményéről beszél: - Itt olyan otthonosan, komfortosan érzem magam, mint Pécsett. Kulturálisan is hasonlónak érzem a két várost, mindkettőt kis ékszerdoboznak tartom. Győrbe jönni olyan, mintha hazatérnék.

Szabó Réka, a Tünet Együttes vezetője így vall: - Nekem Győrről – amellett, hogy egy gyönyörű város – természetesen a táncfesztivál jut az eszembe. A fesztiválról pedig a nyitottság élménye: az, hogy az erősen tánctechnikára épülő együttesek között mi, akik a fizikalitást tágabb értelemben használjuk, megférünk a programban. Ez a fajta befogadás nagyon fontos.

Ugyancsak a fesztivál és a város nyitottságot emelte ki Vági Bence, a Recirquel Társulat művészeti vezetője: - Nagy előrelépés volt számunkra a Magyar Táncfesztivállal való együttműködés, hiszen az újcirkusz műfaja akkoriban még szinte ismeretlen volt. Nagyon jól esett, hogy befogadtak minket, és most már elmondhatjuk, hogy az elmúlt években kialakult a közönségbázisunk is Győrben.

Frenák Pálnak szoros érzelmi kötelékei vannak a városhoz: - Győr számomra a mai napig egy nagyon fontos lelki kapcsolat, hisz utat mutatott ahhoz, hogy megtaláljam a művészi alkotói önálló utamat.

Kulcsár Noémi számára is erős az érzelmi kötődés: - Győr az alma matert jelenti, illetve koreográfusi pályám kezdetét és egy fontos állomását is. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolában kezdtem el a gyerekek számára koreografálni, majd amikor már koreográfussá értem, Kiss János, akkori balettigazgató meghívott, hogy készítsek darabot a Győri Balett számára. Tehát nagyon sok szál fűz Győrhöz, s mivel itt éltünk sokáig, a barátok, lelkek, sorsok együttvéve nagyon sokat jelentenek nekem.

Mihályi Gábornak, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjének családi kötelékei is vannak a városban: - Fiatal korom óta járok Győrbe, ugyanis nővérem ide költözött. Tudtam a Győri Balettról is, és rendszeresen eljöttem a premierekre. Győr egyrészt a Győri Balettet jelenti számomra, aztán a fesztivál által tágabb értelemben a táncot, még tovább lépve pedig a kultúrát és a művészeteket.

Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes igazgatója kezdetektől fogva jelen van a győri táncfesztiválon: - Nagyon érdekes, hogy az első fesztiválon nem csak táncosként, hanem már egy önálló művel is jelen voltam, és onnantól kezdve szinte minden évben látható volt itt koreográfiám. Győrrel kapcsolatban bennem az fogalmazódott meg, hogy megérdemelné a „tánc örökös fővárosa” címet. Fantasztikus az, ahogy a város együtt él a tánccal a Győri Balett, a néptáncélet és a táncoktatás révén.

Duna Művészegyüttes

Nemcsak Magyarország, hanem Európa táncos fővárosának javasolná Győrt Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója: - Itt kapjuk, itt találjuk meg a táncművészet különböző ágazataiban a szépet, és örülünk annak, hogy a néptánc is méltó helyet kap ebben a világban. Megtiszteltetés Erdélyből itt lenni az anyaországban, elhozni egy kis székelyföldi töredéket, és ezt az ünnepet gazdagabbá tenni. Győr számunkra mindig a feltöltődést, a szakmai előrelépést, ugyanakkor tapasztalatot, tudást is jelent.

Maros Művészegyüttes

Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója nem csak a Győri Balettet emeli ki a város kapcsán, hanem a néptáncéletet is: - Győr a dunántúli régiónak a néptáncos motorja, egy lüktető, táncos város. Ezúton gratulálunk Győr összes együttesének, és remélem, hogy még legalább 750 évig dübörögni fog itt a táncművészet!

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Jövőre mindenképpen dübörögni fog a Magyar Táncfesztivál, remélhetőleg már újra teljes pompájában. Találkozunk 2022-ben!

Fotók: Szabó Béla