Csütörtök délután a gyerekek ismét birtokba vették a Vaskakas Művelődési Központ nézőterét. A IV. Gyerek Táncfesztivál színes legyezői fürgén fickándoznak a gyerektengerben, így pezsdítve meg a délutáni meleg levegőt.

A Pécsi Balett Hófehérke és a hét törpe előadásának kezdésére várva, az apróságok fölsorolják  a törpék neveit, majd az előttem ülő kislány elkezd visszaszámlálni „ 10, 9, 8 .... 2, 1” - aztán elalszanak a fények –„ Látod anya, én indítottam el az előadást.”  Mosolyt csalt arcomra, majd egy pillanatra elmerengtem azon, hogy mennyi apró csodákat teremt a gyermeki hit.

Fölgördül a függöny és valóban egy mesebeli látvány tárul elénk. Az ötletes jelmezek felerősítik a szereplők karakteri sajátosságait, habár a szelíd mókus öltözéke elég félelmetesre sikerült.

Dramaturgiai felépítését tekintve nagyon jó döntés volt a mostoha három mérgezési kísérletét egybeolvasztani, mert ezáltal mindvégig feszes maradt az előadás tempója, így minden pillanatban lekötötte az apróságok figyelmét.

A bohókás törpék koreográfiáit olyannyira átitatta a játékosság és a humor, hogy tapsvihart kavart a nézőtéren, majd Hófehérke, Ujvári Katalin légies mozdulatait látva, megint megüti fülemet egy édes mondat : „ Én is ilyen ügyes leszek ha sokat gyakorolok?” . Ez is azt bizonyítja, hogy mennyire nagy hangsúlyt kell fektetni a gyerekelőadások minőségére, hiszen felelősségünk a legjobb példát mutatni, így erősítve föl bennük az igényességre való törekvést.

Az apróságok ma sem feletkeztek meg különleges feladarukról, ezért  hamarosan felcsendülnek az aranybab eső csilingelő hangjai.

 Tőkés Imola