2021. jún 18.

Hetedhét országon innen, Kárpátalján túl

írta: Ittvagyoka
Hetedhét országon innen, Kárpátalján túl

Hetedhét országon keresztül, évszakokon át vándoroltunk a két kis pocokkal a 6. Gyermek Táncfesztivál záró előadásán, a Kulcsár Noémi – Tellabor Állatok farsangja című előadásban.

A gyerekekkel előtte Gerbert Judit, színésznő játszott, énekelt, majd kikérdezte az apró közönséget, hogy mit szabad és mit nem színházban csinálni. A kicsik már most tudják, hogy előadás alatt cukros zacskóval zörögni vagy mobilon beszélni nem szabad, viszont együtt nevetni és sírni a darabbal nagyon is lehet! És valóban együtt nevetünk, félünk a két kis pocokkal, akik nem mennek haza ebédre, hanem mindenféle kalandokba bonyolódnak, és útjuk során különböző állatokkal találkoznak.

foto_szabo_bela-16-tancfesztival-4499.jpg

Az előadásban nem csak Camille Saint-Saëns azonos című darabja, hanem más zenei betétek is elhangzanak, utat engedve egy új történet kibontakozásának. A hátsó kivetítőn változnak a tájak, a napszakok, sőt évszakok, így mindig tudjuk, a két kis pocok merre jár. A babzsákra emlékeztető díszletelemek pedig játékosan alakulnak át: egyszer csapda, másszor menedék, de lesz belőle párna vagy éppenséggel hóember is. Ám nem csak mókából áll a produkció. Számomra az egyik legszomorúbb jelenet az volt, amikor a hattyú halála jól ismert zenéjére a hattyú fájdalmasan sántikál be a színpadra - lába egy műanyag palack csapdájába szorulva… Ez már nem meseszerű.

Előadás végén a gyerekek elsajátíthatták, hogyan is mozognak a darabban feltűnt állatok. Az Állatok farsangja a közönség karneváljává alakult, ahogy a színpadot hirtelen elözönlötték a kis békák, szarvasok, teknősök, hattyúk és pockok.

foto_szabo_bela-16-tancfesztival-4599.jpg

A Magyar Állami Népi Együttes idén ünnepli megalapításának 70. évfordulóját. Többek között erről is beszélgetett Mohácsi Szilvia Mihályi Gáborral, az együttes vezetőjével, valamint Németh Eszter és ifj. Zsuráfszky Zoltán táncművészekkel. Felidézték az együttes megalakulásának körülményeit; hogy akart a rendszer egy, a Mojszejev együtteshez hasonló, boldog, élettel teli képet mutató néptánc együttest Magyarországon, valamint hogyan sikerült az alapító Rábai Miklósnak háttérbe szorítani az ideológiát, és előtérbe helyezni a professzionális színpadi néptáncot. Szó esett a mai repertoárról is, amelyben a népszerű Naplegendától kezdve a kortárs Labirintuson át az autentikus Kincses Felvidékig minden megfér. Mihályi Gábor azt vallja: a hagyomány lényege a lélek, a közösségi gondolkodás. Ha a lélek jelen van, akkor szinte mindegy, hogy a hagyomány népviseletben, vagy fekete-fehér ruhában jelenik meg.

foto_szabo_bela-16-tancfesztival-4718.jpg

Mihályi Gábor, Németh Eszter és ifj. Zsuráfszky Zoltán

A vetítésen a Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadást lehetett megtekinteni, amely az ott élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók gazdag kultúráját mutatta be. A sodró lendületű előadás szebbnél szebb zenéket, népviseleteket, táncokat sorakoztatott fel, miközben a kivetítőn láthatjuk II. Rákóczi Ferencet, a Vereckei-hágót, ismerősnek tűnő tájakat, embereket. Mihályi Gábor eredetileg az Elfeledett Kárpátalja címet adta volna a darabnak, hiszen az elszakított területek közül erről tudunk a legkevesebbet, miközben fontos része történelmünknek. Az antológiának hála Kárpátalja kultúrája most már biztosan megmarad emlékezetünkben.

foto_szabo_bela-16-tancfesztival-4748.jpg

Holnap a fesztivál utolsó közösségi vetítésén a Recirquel Társulat Non Solus című produkciója látható. A Széchenyi téren pedig A Kárpát-medence táncai címmel a magyar amatőr néptáncmozgalom köszönti a 750 éves Győrt.

Fotók: Szabó Béla

Szólj hozzá