Feltevődik a kérdés számomra, vajon képes e az elme ekkora mennyiségű és intenzitású színházi élmény befogadására és ha igen, akkor milyen ponton túl kezd el védekezni az ember a temérdek impulzus ütötte sebek sokasága miatt? Vajon van e idő megválaszolni azon mély kérdéseket, melyeket fölvetnek estéről estére az előadások, vagy csupán csatornaként szolgálunk számukra? Hogyan formálódik ki a jelentés az előadásokból? A képek összeütközése nyomán pattan ki a jelentés? A montázs felelős a jelentésért? Vagy a történet? Esetleg a néző elméje konstruálja a jelentést a képeket látván?

Már a fesztivál első napján nagyon mély hangokat pendítettek meg bennem az előadások. Tartottam tőle, hogy ha ennyire erőteljes a kezdet, akkor tud e fölfelé ívelni a programsorozat, majd aggodalmam szertefoszlott. Annyira sokszínű és mind nagyon impresszív benyomás ért öt nap alatt, hogy még most sem bírtam felocsúdni. A számomra utolsó napon elfogott a félelem, hogy már csak megnézni lesz energiám az előadásokat, de látni nem. Viszont önmagától bekopogott, ajtót nyitott, belém mart, majd megsimogatott, végül illedelmesen odébb állt.

A Frenák Pál társulat előadásában az életet, mint halálunk pillanatában lepörgő filmkockák néhány mozaikjának kitágulásának lehetünk szemtanúi. Az általa kifeszített képek annyira mély érzelmi pontok, melyek alapján a  néző, önmaga életéből társítva hozzá elemeket, megalkothatja saját variációját. Az előadás, mint egy eget és földet összekötő energiagócok és hullámok hálója köré öszpontosul.

Frenák Pál társulat : FA_UN 

Míg a Szegedi Kortárs Balett előadása Antonio Vivaldi NÉGY ÉVSZAK című zseniális zeneműve és Nagy Kriszta Tereskova  FEMINIZMA című  írása nyomán egy teljes emberi életutat vezet végig, jelen esetben erőteljes női fókuszra összpontosítva. Egy erős akaratú nő, akinek sajnálatos módon azzal kell szembesülnie, hogy erőviszonyokat meghazudtolóan, hiába áll helyt a férfiak körében, mégsem nyer elismerést, csak a női test adta csábitó erő bevetésével. Ezzel az eszközzel ugyan felül tud kerekedni, viszont óriási árat fizet érte. A hatalomvágyért cserébe, testi és lelki ártatlanságát áldozza föl. A lenyűgöző szinpadkép teljes keretbe zárja a történetet, akár egy időkapszula, melyet lehetőségünk van újra meg újra kinyitni és még mélyebb tanulságot levonni e kegyetlen soha véget nem érő emancipációs harcról. 

Szegedi Kortárs Balett: NÉGY ÉVSZAK-FEMINIZMA

A Frenák Pál társulat FA_UN és a Szegedi Kortárs Balett NÉGY ÉVSZAK-FEMINIZMA előadásai egymással karonöltve kicsavarták lelkem utolsó cseppjeit.

Mindkét nagyszerű alkotás olyan kérdéseket vetett föl, melyek megválaszolásával közelebb juthatunk valódi önmagunk megismeréséhez. Úgy vélem, hogy ebben áll a színház esztétikán túli gyönyöre. Nem mellesleg komoly szintű színházi nevelés, mely gondolkodásra és igényességre ösztönöz. Köszönöm, hogy részese lehettem.

 Tőkés Imola